Hirek

Cristiano Ronaldo szobrát fényesítheti

Napok kérdése, és útjára indul a labda a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokságon. A favoritok száma talán a korábbiaknál is több, az egyenlő erők küzdelmének végén jó pár válogatott a sportági trónra ülhet. Ki a csapat egységében, ki a gárda fizikumában, ki a sztárokban, ki azok fölényes technikai tudásában, ki a játékosok rutinjában, ki azok lelki erejében vagy éppen önbizalmában bízik. A portugáloknál ennél jóval egyszerűbb a képlet: náluk a bizakodás legfőbb „tárgyát” Cristiano Ronaldo testesíti meg.

Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro napjaink egyik ügyeletes futballzsenije. A portugálok szélsője 1985. február 5-én született, így tizenkét vb-ről már emiatt lemaradt. Hogy mást ne mondjunk, az 1966-os bronzéremről is, amely a mai napig megismételhetetlen csúcsa a portugál futballnak.

Az 1986-os, mexikói tornán másfél évesként aligha hatotta meg, ahogy az elődök a csoportban ragadtak. Hiába az ifi vb-t kétszer (1989 és 1991) is megnyerő, Luís Figo fémjelezte portugál aranygeneráció, a nagy áttörés velük sem jött össze. Sőt, a cseperedő Cristiano Ronaldo 2002-ig a vb-ken nem láthatta a honfitársakat. A dél-koreai és japán közös rendezésű esemény előtt már érthetően nagy volt az elvárás Figóékkal szemben, de ők nem tudtak megfelelni annak: ezúttal sem jutottak tovább a csoportjukból.

Főhősünk ekkor már bőszen tinédzseréveit taposta, talentumára jellemző: 17 évesen már a Sporting első csapatának a keretéhez tartozott, de 2002 nyarán neki még a dániai rendezésű U17-es kontinensbajnokságon volt jelenése, amely kevés visszhangot hozott. Egy év múlva viszont szerződtette őt a Manchester United és elindult egy olyan szédületes iramot diktáló karrier, amelynek ma még csak nem is sejthetjük, merre van a végállomása.

A 2004-es év hemzsegett a világeseményekben: előbb a hazai rendezésű Európa-bajnokságon, majd az athéni olimpián képviselhette hazáját az akkor még inkább zabolázatlan csikóként száguldozó Cristiano Ronaldo. A 2006-os vb-n így már alapembernek számított abban a válogatottban, amely csak egy lépéssel maradt le a dobogóról. Az éremszerzés a 2008-as Eb-n sem jött össze, így a mostani tornán is mi más lehetne a célja, mint egy kiugró eredmény a válogatott tagjaként. Mert egyéni címekben eddig sem volt hiány, mint ahogyan a klubsikerek sem kerülték el.

A vb-kampány részét képző Nike-reklámfilmben Cristiano Ronaldónak szobrot emeltek, a portugál zseni Dél-Afrikában gyakorlatban is tehet arról, hogy a marketingötletből valóság legyen.

Rólad ki akar szobrot mintázni? Tegyél róla, hogy a TE neved és arcod jusson eszébe azoknak, akik A FUTBALLISTA szobrát akarják megmintázni!

Szóljon hozzá valaki!

Rooney: utolsóként érkezett, utolsóként távozna

Közeleg az év legnagyobb futball-, de nyugodtan mondhatjuk úgy is, hogy sporteseménye, a dél-afrikai világbajnokság rajtja. A csapatok egymás után futnak be a helyszínre, csütörtökön landolt az egyik favoritot, az angol válogatott szállító repülőgép. A fedélzetet az utolsók között hagyta el Wayne Rooney, aki saját és nemzete reményei szerint is az utolsók között lesz, aki elbúcsúzik a vb-helyszíntől.

A manchesteriek kiválósága 2003. február 12-én Ausztrália ellen mutatkozott be a felnőtt válogatottban. A 2004-es, portugáliai Eb-n már az új angol csodafegyverként szerepelt. Nem volt megszeppent, megilletődött, több rutinos, a rangsorban nálánál előrébb tartó játékosnál jobb teljesítmény nyújtott, a legkevésbé rajta múlt, hogy csapata a házigazdák elleni negyeddöntőben a büntetőpárbajban alulmaradt.

A 2006-os vb-re már kulcsemberként utazhatott volna, ám egy peches sérülés azt is kérdőjelessé tette: ott lehet-e egyáltalán a németországi tornán. Végül összedrótozták, de közel sem volt olyan állapotban, hogy egymaga válthatta volna valóra az akkor már éppen negyven éve hiába dédelgetett angol álmokat. A társak pedig nem tudtak felnőni a feladathoz. A tornát egy emlékezetes belépőért kapott piros lappal zárta, övéinek pedig ezúttal is Portugália jelentette a végállomást: tizenegyesekkel a negyeddöntőben.

A 2008-as Eb-ről pedig szégyenszemre lemaradt csapatával, miután csoportjában Horvátország és Oroszország mögött a semmit sem érő harmadik helyen végzett.

Most viszont eljött Rooney-ideje! A szezont aranylabdás formában futballozta végig, a Manchester Unitedben, igaz a roppant fontos hajrától újfent egy sérülés tartotta távol. Nélküle együttese nyert helyzetből elbukta a Bayern München elleni Bajnokok Ligája negyeddöntőt, majd a Chelsea-vel szemben maradt alul a bajnoki címért folytatott versenyfutásban. Dél-Afrikában viszont lehetősége van arra, hogy emlékezetessé tegye maga számára a szezont. Ráadásul egy jó eredmény a válogatott tagjaként, egy kiugró egyéni teljesítmény esetében alighanem egyenlő lenne a 2010-es esztendő Aranylabdájával is.

Rooney az utolsók között szállt le a gépről, de ezúttal az élet egyik nagy igazságát, miszerint utolsókból lesznek majdan az elsők, szeretné megcáfolni. A képességei adottak, hogy nemzetét a csúcsra repítse. Téged a képességeid mire predesztinálnak? Ugye TE sem szeretsz elsőként távozni egy futball-buliból? Hát legyél azon, hogy az utolsók között indulj utadra, vagy éppen mindjárt utolsóként!

Egy hozzászólás »